Erdőn-mezőn járva, akár a legnagyobb bozótban, 8-30 méter magas, henger alakú építményekkel találkozhatunk országszerte. Ezek geodéziai mérőtornyok, melyek néhány évtizeddel ezelőtt még kiemelt szereppel bírtak a földmérők számára, ám mára, a műholdas technológia térnyerésével, jócskán veszítettek jelentőségükből. Az országban 107 darab ilyen objektum épült, közülük néhány – szerencsés funkcióváltás után – kilátóként, adótoronyként, vagy megfigyelő-állomásként kapott új lehetőséget.
A geodéziai mérőtornyok építését elsőrendű vízszintes alappontjaink védelmére rendelte el az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (OFTH) a ’70-es évek elején. Az intézkedést tett követte, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat megkezdte a tornyok építését. 1974-re el is készült az első öt torony: Komárom-Esztergom vármegyében kettő is, Kocson és Bársonyoson; Bács-Kiskun vármegyében, Dunaegyháza mellett a beszédes nevű Ebédleső-hegyen; Pest vármegyében, Szada mellett a Margitán és Zalában a Dióskál melletti Alsópogányváron.
A vasbeton tornyok létrehozásának célja az elsőrendű vízszintes alappont védelme és időtállóságának megteremtése volt. A pontok rongálódásának vagy pusztulásának vizsgálata azt mutatta, hogy azok a geodéziai alappontok nem kívánnak további védelmet, ahol a pont maga templomtorony vagy kilátótorony – derül ki Joó István Alaphálózataink pontjainak megóvása című tanulmányából, amely 1975-ben jelent meg a Geodézia és Kartográfia hasábjain. A magassági főalappontokat kerítések védték a nemkívánt beavatkozásoktól, a pontok kőlappal jelzett helyen, de a föld alatt, biztonságos védőszekrényben helyezkedtek el. A vízszintes alappontokat többnyire vasbetonlapos körbefalazás védte. Ezt a védelmi fokozatot emelte jóval magasabb szintre a már említett OFTH intézkedés.
A geodéziai mérőtornyok építése az 1986-87-ben Bugac mellett épített Pusztaház nevű torony építésével fejeződött be. Végül 107 ilyen objektum épült fel országszerte. Minden mérőtorony hasonló séma alapján készült. A torony ajtaja és mérésre szolgáló ablakaik zárhatóak, az építmény belsejében háromszögelési pontjel és feljáró lépcső, a torony tetején feljárónyílás, kívül észlelőpillér és a külső irányozhatóságot biztosító betetőző jel található. Átmérőjük egységesen 3,5 méter, ám építési magasságuk jelentősen eltérhet, 8 és 30 méter között változik. A telepítés helyének tengerszint feletti magassága alapján is igen változatos képet kapunk. A legalacsonyabb pontra telepített mérőtorony Csongrád-Csanád vármegyében, Csongrád mellett a Jováki-partnál található, 80 méteres tengerszint feletti magasságban. Az építmény maga 24 méter. A legmagasabb a 938 méteres tengerszint feletti magasságban, a Börzsöny legmagasabb csúcsán található 26 méter magasságú torony, amely a Csóványos-hegy tetején magasodik a táj fölé.
Ahogyan ezek a gyakran elhagyatott területen álló és zömében nem is a legjobb állapotnak örvendő vasbetonból készült tornyok ott állnak a természetben, az ég felé nyújtózkodva, az arra járók gyakran olthatatlan késztetést éreznek arra, hogy kilátóként használják őket. Bár az objektumokat vastag vasajtóval lezárták és mindegyiken felirat hirdeti, hogy felmászni tilos és életveszélyes, ám sok esetben ez sem jelent akadályt, a mindenre elszánt hívatlan vendégek feltörik az ajtókat, azután a nyitott bejáraton keresztül a további látogatók már neveltetésük és vérmérsékletük szerint fedezik fel belsejüket.
Az országban néhány helyen már sikerült úgy alakítani a lehetőségeket, hogy a magaslati pontok meghódítása iránt érzett emberi törekvés biztonságos keretek között kaphat utat, ugyanis egyes mérőtornyok mára valóban kilátóvá válhattak.
A Börzsöny legmagasabb csúcsán a 936 méter magas Csóványos tetején kilátó létesült 2014 őszén – tudhatjuk meg a Földgömb folyóirat 2014. december 1-jén megjelent lapszámából. Az október 9-én átadott, egymásra merőleges falécekből kialakított mintával elkészült 26 méteres kilátó magját egy geodéziai betonhenger biztosította. „A környező erdők gazdálkodásáért felelős Ipoly Erdő Zrt. – sok más, a turizmust fejlesztő és a természetvédelmet szolgáló tevékenységéhez kapcsolódóan – az elmúlt év őszén jelentős vállalkozásba fogott: európai uniós támogatással és saját forrásainak felhasználásával, 85 millió forintos költségvetéssel a csóványosi betonkolosszust – az eredeti funkció megtartásával – kilátóvá építették át. A geodéziai mérőtorony megmaradt, köréje, a tájba illeszkedve készült el az acéloszlopokon álló, négyszintes kilátó. A teraszok járófelülete és a kilátó borítása vörösfenyő, utalva a börzsönyi különleges bükk-vörösfenyő állományra. A magassági jelzőfestést jelzőfény váltotta fel. A kilátó a mérésre használt földszinti nyílásokat nem takarja el. Az alappont, a földmérési jel is érintetlen maradt.” – adta hírül a Földgömb. A Csóványos teteje az Országos Kéktúra útvonal részeként népszerű kirándulóhely, amely több környező településről és több jelzett turistaösvényen keresztül is megközelíthető.
A Turista Magazin 2014 decemberi száma megírta, hogy novemberben átadták a Pilisszentkereszt melletti 756 méter magas Pilis-tetőn a pálos rendet alapító remete szerzetesről elnevezett Szent Özséb kilátót, amely szintén egy közel ötven éve ott álló geodéziai mérőtoronynak adott új életet. „A borovi fenyőfából készült szerkezet rozsdamentes acélgerendákkal csatlakozik a geodéziai toronyhoz, és tágas lépcsősoron mehetünk fel a 17,25 méteren található kilátószintre.” – írja a lap.
313 méter magaságban épült meg 1977-ben a Lila-hegyen, Győrújbarát határában az a mérőtorony, amely 2018 elején esett át a kilátóvá alakításon. Elődeihez hasonlóan ez is faburkolatot kapott és a nyár folyamán a kirándulók már a 14 méter magas panorámaszintről élvezhették a Pannonhalmi-dombság, a Bakony, a Vértes és a Gerecse látványát. A Régi-Új Magyar Építőművészet című szakfolyóirat 2019 márciusában külön cikkben foglalkozott a magyar El Camino – Szent Jakab zarándokút – Pannonhalma és Győr között található látványosságával. „A földszinten szabályos kör, illetve az azt közelítő tizenkét szögű alaprajz követi le a betonhengert. A hézagosan rakott „boronafalként” felépülő szerkezet azonban felfelé haladva fokozatosan kitér a szabályos geometriából. A függőleges iránytól elmozduló finom ív inflexiós pontjának magasságában – körülbelül a kilátóterasz felé félúton – a felvezető lépcső egy pihenőre érkezik. Itt átjáró nyílik a betonhengeren, az egyetlen, ahol a kútszerű sötét belső teret megtapasztalhatjuk. A nyitott terasztetőről nyíló panoráma valóban varázslatos, ez önmagában is bőségesen indokolta a torony rehabilitációját.” – fogalmaznak a cikk szerzői, Mizsei Anett és Katona Vilmos.
A Zengő a Mecsek és a déli országrész legmagasabb pontja a maga 682 méteres magasságával. Az itt található, 1978-ban épített geodéziai mérőtornyot rossz állapota miatt 2010-ben zárták le végleg. 2020-ban, mikor az érintett önkormányzatok lehetőségei találkoztak a környék lakói és az idelátogató turisták igényeivel, kilátó építését határozták el. A panorámapont építésének tervezésekor ezúttal nem számíthattak a mérőtoronyra, mint támasztó gerincre, ezért a 22 méter magas kilátó acélból, saját tartószerkezettel épült fel a betonhenger köré – írja a Magyar Építőművészet 2020/4. száma. Az építmény tetejéről csodálatos panoráma nyílik a Mecsek csúcsaira, a Tenkes-hegyre, de tiszta időben Horvátországba, az ellenkező irányban pedig a Badacsonyig is ellátni. Átadására 2020. július 29-én került sor.
Magyarország területén még több mint száz geodéziai mérőtorony várja, hogy az igények és a lehetőségek fentiekhez hasonló szerencsés együttállása számára is új célt és új funkciót hozzon, amelyen keresztül további évtizedeken át szolgálhatja majd az országot.
Az alappontok helyszínelését, karbantartását és felügyeletét az építésük idején a Földmérési és Távérzékelési Intézet végezte el, napjainkban pedig, jogszabályok alapján, a vármegyei kormányhivatalok látják el.
